Kandallótörténeti kalandozások

Több évezredes története, sőt történelme van. Természetes, hogy mindenkiben felvetődik a kérdés, hogy a mostani meleget adó, gyönyörű csodák milyen úton-módon váltak nappalink díszévé. Érdekes az a folyamat, hogy a barlang közepén földbevájt lyukból, hogyan jutottunk el az ultra biztonságos, modern, minden kényelmi, funkcióbeli és dizájn kívánalmat kielégítő KOBOK, LEDA, BRUNNER, Romotop, Supra, tűzterekhez. Tartson velünk! Járjuk be együtt ezt az utat! Mely során a történelmi tudás mellett hasznos tanácsokkal is ellátjuk a modern modellekkel kapcsolatban.

Fotó forrás: Unsplash

Őseink tűzrakóhelye

Az iskolában az első történelemórán megtanultuk, hogy a tűz használata emelt ki minket az állatvilágból a beszéd és a tárgyhasználat mellett. Tudjuk, hogy a tűz a megvilágosodás és újjászületés szimbóluma egyaránt. Mindig valami bűbáj, mágia fűződik hozzá. Érdekes összecsengés a mágia – máglya szavunk hangalakja, bár nem közös az eredetük. Nem véletlen, hogy a mai napig csodáljuk, de egyben féljük is a tüzet. A mai napig általa nyerjük az előállított energia nagy részét. Mégis elég egy elszabadult szikra, és ha nem vagyunk elővigyázatosak, sok bosszúság forrása lehet. 

A tűzgyújtás képessége, már több mint egymillió évvel ezelőtt az előember fortélyai közé tartozott. A tűz szerepe pedig pár száz évvel később vált általánossá, és rövid időn belül óriási lett. Amellett, hogy meleget adott, távol tartotta a ragadozókat. Lehetővé tette a sütés-főzést, mely segített a különféle tápanyagok emészthetőségén. A fény közösségformáló szerepe pedig vitathatatlan, hiszen le lehetett köré ülni beszélgetni, történeteket mesélni. Emellett vallási tartalma is meghatározó volt. Hiszen a tűz megfoghatatlansága hatott az emberek gondolkodására is. A fő alapelemek közé sorolják. Illetve minden nép mítoszában isteni kiváltságként jelenik meg. Ha belegondolunk, hogy milyen mítoszokról tanultunk általános vagy középiskolában, akkor biztosan mindenkinek eszébe jut Prométheusz. Ő volt az, aki ellopta az Olümposzról a tüzet, hogy az embereknek adja.

Fotó forrás: Unsplash

A tűz hasznos és elbűvölő volta mellett tisztában voltak a benne rejlő veszélyekkel is. Éppen ezért tartottak is tőle. A legősibb tűzhely az ősember kunyhójában épült fel. A lakóhely közepén fél méter mély gödröt ásott, melyet kövekkel rakott ki, és az épület tetején nyílást hagyott, hogy a füst el tudjon távozni.

Sajnos ekkor még nem volt megfelelően elkerítve, így sok esetben egy kipattanó szikra miatt az egész kunyhó lángba borult, és leégett. A füst elvezetése is kezdetleges volt, vagy sok esetben nem is törődtek vele. Ennélfogva rengetegen kaptak füstmérgezést. Röviden szólva a benti tűzhasználat sok emberéletet követelt még ekkor.

Az ókortól jelentek meg a kezdetleges kürtők, melyek a füst elvezetésére szolgáltak. I.e.400-ban említette először Arisztophanész egyik művében a kéményt. 

I.e. 350-ben a jelent meg az első központi fűtés Epheszoszban, mely a spártaiakhoz fűződik. Az Artémisz-templom padlójába építettek csatornákat, melyeket a pincében elhelyezett fatüzelésű kemence füstjével fűtöttek. Ez egy kis túlzással tekinthető – a működési elve miatt – a cserépkályha ókori ősének.

Fotó forrás: Indafotó

Középkor, a kandallók fénykora

Ki ne szeretett volna a középkorban élni? Csodálatos ruhákat viselni. Lovagi tornákon részt venni. Kézzel-lábbal enni a fenséges lakomákon. Jó volna gyönyörű gótikus palotákban tengetni a mindennapjainkat. Várni, hogy a szolgálók minden jóval ellássanak minket. Sajnos a sötét középkor nem véletlenül kapta ezt a nevet. A sok egyéb negatívum mellett kell megemlíteni azt is, hogy nem éppen az összkomfortos megoldások korszaka volt. A fűtési rendszer, pedig hagy némi kívánnivalót maga után. A hideg, vastag kőfalakat pedig nem a legegyszerűbb meleg otthonná varázsolni. 

A kora középkorban jelentek meg az első kémények, de a rendes füstelvezető rendszerek csak a XIII. századtól datálhatók. Ehhez az évszázadhoz kötődik a tűzrakóhelyek díszítő elemként funkcionáló volta. Előtte csupán praktikus célokat láttak el. A konyhában sütöttek, főztek vele, illetve a lakás fűtését szolgálta. 

Ez az időszak, azaz az érett középkor volt az, amikor igazi státuszszimbólummá vált az európai kastélyokban és lakótornyokban. A családok saját nemesi címerekkel díszítették homlokzatukat. Ekkor még a kastélyon belüli független, nyitott, díszített tűzhelyként funkcionált. 

A középkor hideg telei összehozták a ház népét. Átlagosan kint -15°C volt, a tűzrakó hely pedig a közvetlen környezetét 5-10°C-ra fel tudta fűteni. De a szoba másik felében csak körülbelül 0°C volt a hőmérséklet. Éppen ezért központi szerepet játszott, az egész élet itt zajlott. A család és a szolgálók sötétedés után köré gyűltek, és megbeszélték az aznap elvégzett munkát és a másnapi teendőket. A sötét és fagyos éjszakákat történetmeséléssel múlatták. A fűtött helyiségben, a tűz szomszédságában csak a háziúr és családja alhatott. De ők is prémes ruhában és hálósapkában.

Fotó forrás: Unsplash

A telek egyre hidegebbek lettek, de a fűtő berendezések nem nyújtottak elég meleget használójuknak. A kürtőt és a tűzteret a falhoz állították, két oldalról befalazták. De a meleget ez sem tudta megtartani. Azt gondolták ekkor, hogy minél nagyobb egy modell, annál több fát lehet beletenni. Ezáltal nagyobb lángot ad, és sokkal melegebb lesz mellette. Úgyhogy minél monumentálisabb méretekben kezdték el felépíteni őket. A nyílást embermagasságúra tervezték, amely egy méter mély volt. Sajnos a megfelelő hőfokot így sem tudták elérni. Csupán a szabadon égő tűz melegét hasznosították, ami a körülötte lévő levegőt melegítette fel. Csak addig adott le hőt, ameddig égett a tűz. Amint kialudt, rögtön hideg lett a szobában. A nagy mennyiségű meleg füst elszállt a kéményen át. De a kastélyok hatalmas, pompásabbnál pompásabb csodákkal egészültek ki. Gránitból és tömör márványból épültek, meseszép faragott kőmotívumokkal díszítették őket. A falakat gyönyörű szőnyeggel borították. Az ágyakat és ablakokat csodálatos függönyökkel látták el. Ezek a kiegészítők díszítés mellett a hideg ellen is védelmet nyújtottak. 

A főúri kastélyok és a királyi paloták díszeként nem is annyira meleget, mint inkább tekintélyt sugárzott. Nem véletlen, hogy a koronás fők ugyan a tűzhely mellett, de hermelinpalástban fogadták vendégeiket. A Poitiers grófok kastélyának nagytermében tíz méter széles és két és fél méter mély monumentális tűzrakóhelyet építettek. amit az alábbi képen láthatunk.

Fotó forrás: montjoye.net

Igény volt rá, hogy egy építménnyel több helyiséget is fel tudjanak fűteni. Illetve rájöttek, hogy a hatalmas tűzhelyek meleg füstje feleslegesen illan el a kéményen. Ezért a füstelvezető rendszert a szobákon keresztül vezették át, hiszen valamelyest a meleg füst felmelegítette a szoba falát. Sajnos ez sem bizonyult jó megoldásnak, hiszen csak pár fokot tudott javítani a hőérzeten. Illetve a kormolódás és a kátrányképződés miatt a füst sokszor visszaáramlott a helyiség levegőjébe, amely sok kellemetlenséget, olykor füstmérgezést is okozott. 

Magyarországon a Nádasdy-kastélyban, a visegrádi, siklósi, sárospataki, ozorai és a budai várban ma is megcsodálható néhány gótikus és reneszánsz stílusban épített változat. Az alábbi képeken a Nádasdy-kastély és a budai vár fűtő berendezését láthatjuk.

Fotó forrás: Index

Természetesen a méretekkel nem tudtak harcolni a hideg ellen. A megoldásra a szegényebb családok sarjai jöttek rá. Ők cserépkályhával, vagy szabadon álló tűzhellyel fűtöttek, mely sokkal kisebb volt. Ezeket a fűtési célok mellett, ugyanúgy sütésre, főzésre is használták. Felfedezték, hogy a nyitott tűztérnek nagy a huzatigénye, és ez nagy hőveszteséghez járul hozzá. A megoldás, ha ajtóval látják el. Így kisebb a huzatigénye, lassabb a tűz égése, és több idő jut a meleget átadni a külső falazatnak. Téglát és kerámiát használtak építőanyag gyanánt. A paraszti család sarjai inkább búbos kemencét építettek, míg a gazdagabb társadalmi rétegbe tartozók díszes cserépkályhákat. Ekkor kezdődött meg a kályhák elterjedése. De tekinthetjük ezt a megoldást a mai zárt betét elődjének is.

Ha Önt is lenyűgözi a középkor, nézze meg antik ezüstözött lovag formájú tisztítószettünket, vagy tekintse meg klasszikus stílusban készült termékeink referenciafotóit.

+ Érdekesség

A középkori világot megidéző TV sorozatok ma virágkorukat élik, legyen szó valós történelmi eseményeket feldolgozó vagy fikcionális világban játszódó változatról. Talán az egyik legnépszerűbb a sokak által kedvelt Trónok Harca fantasy. A sorozat nagyon hűen tükrözi a középkort, mégha nem is a mi általunk ismert világban játszódik a cselekmény. Viszont itt is megfigyelhetők, a hatalmas teret betöltő tűzhelyek. 

Ezen a képen gyönyörűen látszódik a Greyjoy család címerét viselő, aprólékosan kidolgozott, kőből készült csoda.

Fotó forrás: HBO / Pinterest

Itt pedig Daenerys és Tyrion beszélget a tűz melege mellett egy letisztultabb, de hatalmas modell társaságában.

Fotó forrás: HBO / Digital Spy

Személyes kedvencem a késő középkor legvégén játszódó Borgiák sorozat, mely VI. Sándor pápa és családja kalandos életét dolgozza fel. Külön érdekesség, hogy Magyarországon forgatták. Itt is korhű épületek, ruhák, életképek jelenednek meg előttünk. A hideget a díszes kandallók tartják távol a pápai családtól, ahogyan ezt az alábbi képen is megcsodálhatjuk.

Fotó forrás: HBO / Fanpop

Az újkori technológia térhódítása

Ebben a korban számos olyan újítással gazdagodott a fűtési rendszer, mely a mai napig kisebb-nagyobb változtatásokkal meg lett tartva. Ekkor már nem kellett félni attól, hogy egy hideg tél folyamán halálra fagyunk a fűtőtest mellett. Vagy a kipattanó szikra miatt leég az egész házunk. És attól sem, hogy a házban terjengő füst lesz a vesztünk.

A XVI. század elején már meg tudták oldani két szoba fűtését egyszerre, egy készülékkel. Mégpedig úgy, hogy elkezdtek tűzálló köveket beépíteni a két helyiség közötti falba.

1666-ban a londoni tűzvész hatására rendeletet hoztak a kémények szabványosítására. Innentől kezdve csak tűzálló anyagokból lehetett kéményt építeni, megelőzve egy új katasztrófa kialakulását.

Fotó forrás: How to spend it

A XVIII. században sok újítás történt. Ekkor már az építkezés és szigetelés technikája sokat fejlődött. Kisebb lett a méretük és nagyobb a hatékonyságuk. Egy méter széles belsejük hátsó falát díszes öntöttvas burkolat takarta, mely kifelé sugározta a meleget. Ezzel egy időben jelent meg a kandallórács is, mely a lakóteret és a tűzteret különítette el egymástól, így nem kellett tartani a kipattanó, házakat leégető parázstól sem. 

A keret is egyszerűsödött az idő folyamán. Míg a korszak elején a barokk és rokokó kőből készült túldíszítettsége jellemezte, addig a XIX. századra letisztult, leegyszerűsödött a formavilág, a faanyag csempeburkolattal és a vörösréz lett divatos. 

A XX. század jelentős előrelépést hozott. Ekkor jelentek meg az első vasból vagy acélból készült különálló kandallóbetétek. Melyek a modern változatok elődjeinek tekinthetők.

Napjainkban a reneszánszát éli

A Révai lexikonnak az a megállapítása, hogy „használata nálunk inkább luxusszámba megy, minthogy éghajlatunk intenzívebb fűtést kíván, melyre a kályha alkalmasabb” sokáig, egészen az 1980-as évekig általánosan elfogadott álláspont volt. Nos ez az elmélet mára megdőlt. Azóta már nálunk is reneszánszát éli. 

Egyre többen vannak, akik nemcsak városi lakásukba, családi házukba, de nyaralójukba is építettnek, mert olyan jól esik előtte ülni, álmodozva a tűz fényét figyelni. Amennyiben Ön is fontolóra vette a vásárlást, de nem tudja ki a tökéletes építőmester, olvassa el előző cikkünket. 

A mai korszerű betétek garantálják, hogy a legfázósabbak is elégedettek lesznek, hiszen az elmúlt évtizedekben korszerű fajták ezreit fejlesztették ki, így a XXI. század elején készült tűzrakó helyek nemcsak romantikus, családias hangulatot, de kellemes meleget is árasztanak. És csodálatos érzés ellőttük ülve az izzó rönköket vizslatni. Ha nem szeretne rossz fát tenni a tűzre, akkor olvassa el írásunkat a tűzifa vásárlásáról és tárolásáról.

Már Ön is tűzről pattantnak érezheti magát, hiszen végig kalandozta velünk ezt az izgalmas, tüzesen izzó utat. Ezért szeretnénk megajándékozni pár hasznos tippel a modern változatokkal kapcsolatban. A legelterjedtebb a légfűtéses és a vízteres fűtési rendszer. Röviden összefoglaljuk, mik ezeknek változatoknak a főbb ismérvei. Ezek figyelembevételével tudja kiválasztani az Önnek megfelelőt. Amennyiben még egyéb segítségre lenne szüksége előző blogbejegyzésünkben összefoglaltuk, hogy miket vegyen figyelembe egy új termék kiválasztásakor.

Az innovatív gyártóknak mindkét esetben a minél magasabb tűztérhőmérséklet elérése a cél. Ennek érdekében egy hermetikusan lezárt acél szerkezeten belül samottbélést alkalmaznak. Hogy ne távozzon el gyorsan a hőmérséklet, szigetelő lapból lángterelő rendszert is használnak, ezzel is növelik a hatásfokot. A nagy üvegfelületek viszont ennek az ellenségei. Minél több az üveg, annál kevesebb samott van benne.

A légfűtő rendszer működése:

• Minden szolgáltatótól független berendezés (gáz, áram, víz).
• Átmeneti időszakban (nyár, ősz) a ház hőmérsékletének temperálására tökéletes.
• Télen a teljes fűtés rásegítésére alkalmas.
• Azt az egybefüggő légteret lehet vele fűteni, ahova be van építve.
• Zárt rendszerrel működik: az összes égéshez szükséges levegőt kívülről kapja, a füst a kéményen keresztül a szabadba távozik.
• A betét az acél vázszerkezete által termeli hőt.
• Az egyedileg tervezett burkolatán keresztül áramló meleg levegő keringetésével fűti be a helyiséget.
• Hőtárolós változat: a legtöbb tulajdonságuk megegyezik, de ebben az esetben a falazat melegszik fel, sugárzó hővel adja át a helyiségnek a meleget.

A vízteres rendszer működése:

• A központi fűtési rendszerre csatlakoztatva működik.
• Függ a szolgáltatóktól, áramszünet esetén nem használható.
• Akár az egész ház fűtése biztosítható vele.
• Nem lehet légfűtőként alkalmazni.
• Többrétegű üvegezéssel lehet csökkenteni a hőveszteséget, ezáltal növelni a hatásfokot.
• Ha a betét köré helyezzük el a vízteret, akkor annak teljes oldalát és tetejét le kell szigetelni, hogy minél kevesebb hő vesszen el.
• A teljesítmény 75%-a a víz, a fennmaradó 25% pedig a légtér fűtésére megy.
• Ha a víztartály a betét tetején helyezkedik el, akkor 50-50%-os ez az arány.

Történelemből jeles

Gratulálunk! Végig járta velünk ezt a pár évezredet felölelő kultúrtörténeti utat. Most már mindent tud az ősember tűzrakó helyétől kezdve, az ókori központi fűtésen és a középkori robosztus fűtőalkalmatosságokon keresztül a kora újkori technikai vívmányok után megszületett modern betétekig.

Kapott tőlünk pár hasznos tippet a légfűtő és vízteres megoldások különbségeiről is, hogy könnyebben hozza meg az életre szóló választást. Amennyiben már rendelkezik kandallóval, de nem elégedett vele, olvassa el cikkünket a régi, elromlott modellek felújításával kapcsolatban. Forduljon hozzánk bizalommal elérhetőségeink bármelyikén. Vagy fáradjon be kecskeméti bemutatótermünkbe, és kollégáink bármilyen kérdésére készségesen válaszolnak. 

Szabó Kandalló

Copyright © 1993-2023 szabokandallo.hu minden jog fenntartva!

A szabokandallo.hu honlap kiadója az ALTA 2001 BT. Minden, a szabokandallo.hu weboldalon található tartalom az ALTA 2001 BT szellemi tulajdona. Az ALTA 2001 BT előzetes írásos hozzájárulása nélkül – kivéve a saját részre, nem kereskedelmi célra történő mentést vagy nyomtatást – tilos a lap egészének vagy részeinek (fotó, szöveg, grafika, audio- vagy videoanyag, adatszerkezet, struktúra, eljárás, program stb.) feldolgozása és értékesítése. A jogosulatlan felhasználás büntető- és polgári jogi következményeket von maga után. Az ALTA 2001 BT. követelheti a jogsértés megszüntetését és kárának megtérítését. A szabokandallo.hu olalról értesüléseket, információkat, tartalmi elemeket átvenni kizárólag abban az esetben lehet, ha az átvevő nem módosítja az eredeti információt és a lapra utaló egyértelmű hivatkozást minden közlésnél feltünteti. 

A weboldal teljes tartalma szerzői jogvédelem alatt áll!